✨ CSILLAGOK ÚTJÁN Írta: Klara Mora Ho'oponoponoway Magyarország
👶 Azt mondják, hogy mielőtt megszületünk, amikor elhatározzuk, hogy a Földre jövünk emberi tapasztalatokat szerezni, egyezséget kötünk a családtagjainkkal, a barátainkkal, a munkatársainkkal a fejlődési feladatainkról...
📜 Mindenki kiválasztja azokat a tapasztalatokat, amiket ebben az inkarnációban szeretne átélni. Talán azért, hogy a semlegesség, a magány, a megfigyelés, a tanulás, a vezetés, a szegénység megtapasztalásán keresztül tanuljunk.
🌍 Felfedezni kapcsolatokat, fogyatékkal élni, adott országokba vagy bonyolult helyzetekbe beleszületni, alázatot tanulni, ha mások gondoskodnak rólunk, vagy éppen másokról gondoskodni...
💰 Anyagi gazdagság kihívását átélni etikai szabályok betartásával.
Ahogy kiválasztjuk felvételre az egyetemi szakot, ahogy meghatározzuk a küldetésünket, a kapcsolatainkat - mindenki megkapja a saját szerepét ... és megszületik.
♥ A Földi élethez nagy bátorság kell, tudván, hogy mindezt elfelejtjük, és nincsenek cinkelt kártyáink!
Néhány lélek már születésekor találkozik egymással, ők a testvérek, a család. Mások kollégiumi társaink, szomszédaink, a legjobb barátaink, első szerelmeink, egyetemi barátaink vagy munkatársaink lesznek.
Megint másokkal már felnőttekként találkozunk, "véletlenül", bár minden véletlen mögött szövődött egy terv, amit nem érzékelünk, legyen ez a találkozás akár a modern közösségi médiumokban.
Néhányukkal aligha érintkezünk: az orvossal, aki egy baleset után ellát minket, egy ismeretlennel, aki egy nehéz helyzetben segít minket, egy kibírhatatlan és zajos szomszéddal, aki próbára teszi a türelmünket és az állóképességünket, ami a határainkat feszegeti.
🎭 Semmi nem véletlen egyetlen életben sem. Szabad választásunk van. Mi osztottuk ki a szerepeket, de nincsen forgatókönyv.
💭 Improvizálunk. Mindenki maga alkotja a saját párbeszédeit és cselekedeteit, tanulja meg a leckéit, kezdeményez, vállal felelősséget és fogad be tanítást.
Miért is van ilyen maximalista, kritikus, igényes főnököd vagy munkatársad? És azok a partnerek, akik kizsákmányolnak vagy bántalmaznak? És ha azt kell tenned, hogy felmondasz a munkahelyeden, és ezzel elkezded tréningezni magad az elengedésre?
Nem tudhatjuk, egy-egy emberrel minek a megoldására jöttünk... De a lélek tudja, és súg nekünk a megérzéseinken keresztül. A megérzéseinken keresztül, amikről annyira nem veszünk tudomást.
Nem emlékszünk.
Minden inkarnációban, amit emberi testként, uniformisként magunkra öltünk, hozzá kell adnunk a tudásunkhoz az új ismereteinket. Minden tapasztalat személyes, nem hasonlítható össze senkiével.
Vannak, akik táplálnak, simogatnak és megnyugtatnak minket. Mindegyik tanít. Fel fogod ismerni ezeket a személyeket az utad során. Nézz egyenesen a lelkükbe, és mondd nekik:
🙏 "Rádismerek. Köszönöm, hogy betartod az egyezségünket".
👶 Azt mondják, hogy mielőtt megszületünk, amikor elhatározzuk, hogy a Földre jövünk emberi tapasztalatokat szerezni, egyezséget kötünk a családtagjainkkal, a barátainkkal, a munkatársainkkal a fejlődési feladatainkról...
📜 Mindenki kiválasztja azokat a tapasztalatokat, amiket ebben az inkarnációban szeretne átélni. Talán azért, hogy a semlegesség, a magány, a megfigyelés, a tanulás, a vezetés, a szegénység megtapasztalásán keresztül tanuljunk.
🌍 Felfedezni kapcsolatokat, fogyatékkal élni, adott országokba vagy bonyolult helyzetekbe beleszületni, alázatot tanulni, ha mások gondoskodnak rólunk, vagy éppen másokról gondoskodni...
💰 Anyagi gazdagság kihívását átélni etikai szabályok betartásával.
Ahogy kiválasztjuk felvételre az egyetemi szakot, ahogy meghatározzuk a küldetésünket, a kapcsolatainkat - mindenki megkapja a saját szerepét ... és megszületik.
♥ A Földi élethez nagy bátorság kell, tudván, hogy mindezt elfelejtjük, és nincsenek cinkelt kártyáink!
Néhány lélek már születésekor találkozik egymással, ők a testvérek, a család. Mások kollégiumi társaink, szomszédaink, a legjobb barátaink, első szerelmeink, egyetemi barátaink vagy munkatársaink lesznek.
Megint másokkal már felnőttekként találkozunk, "véletlenül", bár minden véletlen mögött szövődött egy terv, amit nem érzékelünk, legyen ez a találkozás akár a modern közösségi médiumokban.
Néhányukkal aligha érintkezünk: az orvossal, aki egy baleset után ellát minket, egy ismeretlennel, aki egy nehéz helyzetben segít minket, egy kibírhatatlan és zajos szomszéddal, aki próbára teszi a türelmünket és az állóképességünket, ami a határainkat feszegeti.
🎭 Semmi nem véletlen egyetlen életben sem. Szabad választásunk van. Mi osztottuk ki a szerepeket, de nincsen forgatókönyv.
💭 Improvizálunk. Mindenki maga alkotja a saját párbeszédeit és cselekedeteit, tanulja meg a leckéit, kezdeményez, vállal felelősséget és fogad be tanítást.
Miért is van ilyen maximalista, kritikus, igényes főnököd vagy munkatársad? És azok a partnerek, akik kizsákmányolnak vagy bántalmaznak? És ha azt kell tenned, hogy felmondasz a munkahelyeden, és ezzel elkezded tréningezni magad az elengedésre?
Nem tudhatjuk, egy-egy emberrel minek a megoldására jöttünk... De a lélek tudja, és súg nekünk a megérzéseinken keresztül. A megérzéseinken keresztül, amikről annyira nem veszünk tudomást.
Nem emlékszünk.
Minden inkarnációban, amit emberi testként, uniformisként magunkra öltünk, hozzá kell adnunk a tudásunkhoz az új ismereteinket. Minden tapasztalat személyes, nem hasonlítható össze senkiével.
Vannak, akik táplálnak, simogatnak és megnyugtatnak minket. Mindegyik tanít. Fel fogod ismerni ezeket a személyeket az utad során. Nézz egyenesen a lelkükbe, és mondd nekik:
🙏 "Rádismerek. Köszönöm, hogy betartod az egyezségünket".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése