Búcsúzz el...

 

Búcsúzz el a múlttól, mely bár számtalan felismeréssel gazdagított, már nincs többé...

Búcsúzz el régi önmagadtól, hogy megújult erővel indulhass valóra váltani az álmaidat...

Búcsúzz el a régi, rossz érzésektől, hogy ne mérgezzék tovább a jelenedet...

Búcsúzz el a Téged körülvevő, negatív emberektől, hogy ne tartsanak vissza a céljaid felé vezető úton...

Búcsúzz el azoktól a helyzetektől, melyek aláássák önbizalmadat, és elhitetik, hogy nem vagy méltó a boldogságra...
Búcsúzz el azoktól az ismerősöktől, akik hamis álarcokba bújva hitegetnek, bírálnak, vagy zsarnok módon rabságban tartanak...
Búcsúzz el azoktól, akiket évek óta képtelen vagy elengedni. Bármi is történt, az életednek szüksége van Rád...
Búcsúzz el a rossz szokásaidtól, a függőségeidtől, hogy teljes mértékben uralhasd az életed...
Búcsúzz el minden testi- és lelki "problémádtól", megköszönve nekik, hogy eddig is mutatták az utat...
Búcsúzz el a tegnaptól, hiszen mától új fejezet kezdődik... Bármi is történt, most tiszta lappal indulsz.
A jövőd üres oldalait bármivel tele írhatod!
Kívánok Neked bölcsességet, hogy tudd, mikor merre kell lépned...
Kívánok Neked sikert, és sok-sok megvalósuló álmot...
Kívánok Neked testi- és lelki egészséget...
Kívánok Neked önbizalmat és bátorságot, hogy legyen merszed elindulni az álmaid felé vezető úton...
Kívánok Neked őszinteséget, hogy képes legyél beismerni magadnak, ami régóta visszatart... hogy tudj szembenézni a valósággal...
Kívánok Neked türelmet, hogy ne siettesd a dolgokat...
Kívánok Neked erőt, hogy képes legyél véghezvinni, amire oly régóta vágysz...
Kívánok Neked szeretetet, szerelmet, bőséget, és minden jót, amire vágysz....
Végül kívánok Neked végtelenül sok önmagadba vetett hitet, hogy tudd, az egész életed Rajtad múlik... Hogy a jelen pillanatban ott van a lehetőség, hogy végre Önmagad légy... Ott van a lehetőség, hogy Te és az álmaid megtaláljátok egymást...

Guzsik-Mohácsi Viktória

Adni önzetlenül

 

Sok mindent elveszíthetünk életünk során, de azt sosem, amit szeretettel másoknak adtunk.

Sok ember azon sajnálkozik, mi mindent adott, mit tett másokért, s megtanulta a leckét, többet nem lesz olyan. Felépíti korlátait, felépíti a védelmet észérveivel, de nem tudatosul benne, hogy amit tett, sosem volt önzetlen, ha siratja, ha elvárt érte valamit.

Az, hogy megtehetünk másokért valamit, s megtesszük: rólunk tükör.

Az, hogy más mit kezd vele, vagy egyébként merre tart: az az ő dolga, tükre.

Adni sosem szabad számontartással.

Az igazi jóság nem az, ha ezért vállon veregetnek.

Csendes, szándéka nem érdeken alapul, csak van és öröm, mert megtehetem. Nem csak tárgy lehet ajándék: a figyelem, segítség, tett, a jó szó, bármi, amit adhatunk...

Mert akkor is tudok jól viszonyulni, ha nincs köszönet. Akkor is tudok adni, ha nincs közöm hozzá, s meghagyni másoknak sorsát úgy, ahogy annak lennie szükséges.

Az igazi ajándék az a felismerés, hogy embernek lenni lehet úgy is, hogy nincs haszon belőle. Csak a jó szándék, csak a szeretet, az emberség.

Mindig,minden úgy van jól, ahogy van . . .

 

Aznap, amikor megérted, hogy senki sem hibás, hogy mindenki annyit adott neked, amennyit ott és akkor önmaga által és önmagához képest adni tudott, akkor eléri a szívedet a megbocsátás. 

De azon a napon történik mégvalami. Valami csodálatos. Megtudod azt is, hogy te sem tudtál többet tenni magadért. Hatalmas ébredése lesz ez gyönge emberi mivoltodnak. 

A pillanat, amikor megbocsátasz önmagadnak. 

És megérzed, hogy nem tehettél semmit. 

Nem tehettél semmit, amikor megfogantál és az apád nem akart téged, nem várta, hogy megszüless. Nem tudtad, hogy még ártatlan magzat voltál. 

Nem tehettél semmit, amikor nem úgy szerettek, ahogyan egy gyermeket szeretni kell, nem óvtak, nem vigyáztak rád, nem tanítottak, ha hibáztál, megvertek, nem bátorítottak, hanem bántottak. Nem tudtad, hogy kisgyermekként nem tartoztál semmivel a szüleidnek. 

Nem tehettél semmit, hogy a szüleid meghallják a te hangod is amikor ordítoztak egymással és nem tehettél semmit, hogy összetartsd a családot, amikor apád elköltözött. Nem tudtad, hogy nem tehettél volna semmit, hogy ez ne így történjen. 

Nem tehettél róla, hogy nem jól választottál párt, hogy mindent meg akartál tenni, hogy szeressenek, mégsem voltál elég. Nem tudtad, hogy sosem leszel elég ott, ahol mindig kevés vagy. 

Nem tehettél róla, hogy átvertek, megaláztak, ott hagytak az út szélén, semmibe vettek, elhagytak. Nem tudtad, hogy ez soha nem rólad szólt. 

Nem tehettél róla, hogy szégyellted magad. Nem tudtad, hogy a legtöbb ezek közül nem a te szégyened. 

Nem tehettél róla, hogy nem tudtál szeretni. És bántottál másokat, bántottad magadat is, vagy hagytad, hogy bántsanak. Nem tudtad, hogy mi a szeretet. 

Nem tehettél róla, hogy cipelted a terheket hosszú éveken át. Nem tudtad, hogy ezek nem szabadna a te terheid legyenek. 

Nem tehettél róla, hogy magadat sem tudtad szeretni, hogy folyton ostoroztad, elítélted, büntetted magad. Nem tudtad, hogy magadat szeretni nem önzés. 

Nem tudtál többet tenni.

Mindig, minden úgy van jól, ahogy van. És azon a napon megnyugszol. Mélységes béke járja át a lelked. És elindulsz, hogy megtedd mindazt, amit most úgy, ahogyan vagy, azzal a tudással ami a fejedben van, azokkal az érzésekkel, amik a szívedben vannak, mindennel ami MOST te vagy, megtegyél. 

Lőrinczi Emese

Légy hálás a mai napért

 

Légy hálás a mai napért! Akkor is ha sírtál, akkor is, ha nevettél! Légy hálás a mai napért, ha látszólag semmi nem is történt! 

Légy hálás a létedért, és azért, hogy tele vagy feladatokkal. Hamarosan eljön az idő, amikor helyükre kerülnek a kis mozaikkockák, és látni fogod, hogy minden egyes napnak, minden egyes pillanatnak és mozzanatnak értelme volt, és egy nagyobb cél érdekében történt. 

Nem baj, ha még nem látod a végét. Nem baj, ha még nem találod az értelmét. Bízz az égi segítőidben, és hidd, hogy minden egyes nap egy ajándék. Minden egyes nap lehetőség arra, hogy megleld életed értelmét!

Tudd, hogy vezetnek Téged, és nem tévedhetsz el, még akkor sem, ha néha minden reménytelennek látszik. Előfordul, hogy kerülőutakra van szükséged ahhoz, hogy értékelni tudd azt kincset, ami aztán a Tiéd lesz. 

Ezek az utak edzenek meg, és megmutatják, milyen kietlen és sivár az élet a kincsed nélkül. Minél mélyebbre kerülsz életed szakadékában, annál inkább értékeled azt, ami az út végén vár Rád. 

Így minél előbb megtanulsz hálás lenni azért, ami ma történik Veled, annál közelebb hozod a beteljesült boldogságot!

Légy hálás a mai napért!

Guzsik-Mohácsi Viktória