2017. november 23., csütörtök

A legnagyobb Démon (Várszegi Réka írása)



Van a jelenlegi civilizációnknak egy hatalmas mítosza.
Egy hatalmas MÍTOSZ-DÉMON, amely uralja életünket, szívja vérünket, és végül elemészt és a vesztünket okozza.
Ez a mítosz minden szinten jelen van az életünkben, mindenhová beássa magát és onnan rombolja le minden egyes ember lelkét. Méghozzá úgy, hogy észre sem vesszük, hiszen annyira átitatja mindennapjainkat és a köz gondolkodását, hogy nem mítoszként és kitalációként tekintünk rá, hanem valóságként fogadjuk el, a hétköznapi életünk tényét látjuk benne.
Vannak emberek, akiket annyira a hatásuk alá vont a Démon, hogy egész életüket e bálvány imádásának szentelik, és ha megpróbálod megkérdőjelezni a mítosz valóságosságát, szabályosan neked esnek, megharagszanak rád, gyűlölni fognak és minden szinten bűntudatot próbálnak kelteni benned.
Mi is ez a Mítosz?

Az áldozattudat szentségének mítosza…
Főhazugsága:
Ez az a mítosz, ami azt akarja veled elhitetni, hogy annál jobb ember vagy, minél nehezebb, szenvedéstelibb életed van.
Gondolkodj el rajta milyen általános hiedelem ez! És arról is, hogy vajon mennyire igaz?…Ugyanis a rengeteg küzdelem és szenvedés nem azt mutatja, hogy „jó” vagy – hanem azt, hogy teli vagy ellenállással!!!
További legelterjedtebb alhazugságok:
– Ez a Démon okozza azt, hogyha látunk egy vidám, mosolygós, elégedett embert, aki azt mondja tökéletesen boldog rögtön úgy érezzük, hogy valami itt „gyanús” és hazudik az illető (még önmagának is). De az is lehet, hogy hiszünk neki, de bennünket kényelmetlen érzés: kisebbrendűség, harag, irigység tölt el az ő boldogsága láttán.
 Holott az Öröm a természetes állapotunk.

– Ez a Démon tehet róla, hogy a szeretet jóval ritkább érzés, mint a félelem.
 Holott: a szeretet az egyetlen valóság

– Ez a démon okozza azt, hogy a pozitív érzéseket – a szeretet, az önfeledt örömöt, a boldogságot úgy kezeljük, mint egyfajta illuzórikus, „nosztalgikusan vágyott rózsaszín élményeket” – mintha nem teljesen lennének valósak.
Ellenben a félelmet, a szenvedést, az állandó harcot és küzdelmet az „élet kemény tényeiként” fogjuk fel. A „gondolkozz reálisan” és a „szállj már le a földre” felszólítások tulajdonképpen mind ezt jelentik: „ne várj semmi jót, és készülj a legrosszabbra”.
 Holott mi lehetne reálisabb, mint a szeretet?

– Azt akarja, hogy elhidd: az erő azt jelenti, hogy összeszorított foggal, kőkeményen nekifeszülsz az Élet megpróbáltatásainak és hősiesen tűröd a csapásokat.
 Holott az erő azt jelenti, hogy szilárdan állsz önmagad mellett, tisztában vagy saját nagyszerű tulajdonságaiddal és feltétel nélkül szereted és elfogadod önmagad. Mi adhatna nagyobb erőt annál, mint hogy szereted önmagad a világot és jól érzed magad?

– Ez az a Démon, aki elhiteti veled, hogy akkor vagy felelősségteljes, ha a napjaidat kitöltöd teendőkkel, lótsz-futsz és rengeteget dolgozol, ráadásul mindezt másokért teszed és nem önmagadért.
 Holott akkor kell keményen dolgoznunk ha sok az elvárásunk (az elvárás bennünk lévő hiányérzet, amit sürgősen ki szeretnénk elégíteni), és nem vagyunk képesek elfogadni.

– Ez az a Démon, aki elhiteti Veled hogy az a jó ember, aki rengeteget dolgozik, mégis szegénységben él.
 Hmmm…Tényleg az erény jele, ha valaki eredménytelenül robotol?

– Ez a Démon hiteti el Veled, hogy akkor fog jól alakulni az életed, ha kemény kézzel irányítod.
 Holott ha felhagyunk az irányítással csak az egónk „zakkan meg” egy kicsit, de az biztos, hogy az életünk jobb lesz!

– Elhiteti veled, hogy védekezned kell, mert kiszolgáltatott vagy
 Holott, amit védened kell az nem más, mint az elfojtott, eltemetett fájdalom. Ez pedig bennünk van és mérgez minket. Nem védenünk kell, hanem felismerni és meggyógyítani!

– Elhiteti Veled, hogy az áldozathozatal a szeretet jele.
 Holott az áldozathozatal mű-szeretet. Az érdemtelenség érzéséhez kapcsolódik – aki áldozatot hoz, lealacsonyítja önmagát. Ami Igazi az a valódi Adás, de az Erőből, Szeretetből Boldogságból és Valódi Örömmel történik – nem az áldozat keserű szájízével.
Ne higgy ennek a démonnak! 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése