"De mi lesz, ha...?"
Amikor az ember nem tudja merre tovább, akkor kétségek gyötrik. Kétségbe esik. Kettősségbe, hogy erre, vagy arra menjen. Döntés-képtelen lesz. Aggodalmak, melyek kihatnak az életére, és a környezetére is. De van kiút ebből?
Ilyenkor az elme gyártja a rosszabbnál rosszabb jövőképeket. Képeket alkot arról, hogy melyik döntésének milyen következményei lehetnek. "Mi lesz, ha nem sikerül?" "Mi lesz, ha nem tudom megcsinálni?" Amit gyakran szoktam hallani, hogy "mi lesz, ha véletlenül?" Amióta tudom, hogy semmi nem véletlen az életemben, és a tiédben sem, azóta ez a félelem "tetszik" a legjobban.
Van egy ősi mondásunk, amit gyakran szeretek ismételni, miszerint: "Te vagy a sorsodnak kovácsa."
A kétségeket, a kételyt, a válságot magunkban, a kétségbe esést, az aggodalmakat, azt mi magunk állítjuk fel azzal, ha nem vagyunk képesek dönteni. Választani. Dönteni arról, hogy merre tovább, ha éppen válasz út elé érkeztünk. Ilyenkor dönteni kell. Nincs más kiút.
Nincs értelme azon gondolkozni, hogy mi lesz a következménye, ha erre megyek, és mi lesz, ha arra. Ha tudjuk melyik az út, mely a legközelebb áll a jövőbeli elképzeléseinkhez, akkor csak el kell dönteni, hogy arra. És pont.
Amikor választás elé kerülök, és hirtelen nem tudom, hogy melyik a helyes út számomra, akkor mindig végignézem a lehetőségeket. A tényekre alapozva, melyek birtokában vagyok nagyjából látom, hogy melyik úton mi fog rám várni, és ennek megfelelően odaképzelem magam. Ha kell, még több információt szerzek. Elképzelem, hogy milyen lenne, ha azt az utat választanám. Mi várhat rám abban az élethelyzetben, milyen körülmények vehetnek ott engem körbe. Csak a tényekre alapozva, amit biztosan tudok.
Sosem találgatok előre, hogy de mi van, ha ez vár rám. Van, amit csak akkor fogok megtudni, amikor odaérek, ezért kár "agyalni" rajta. Tapasztalat lesz.
A megszerzett információim birtokában (melyek olykor hamisak is lehetnek, ezért érdemestöbb szemszögből beszerezni az információkat), érzések alakulnak ki bennem.
A képzeletem segítségével, a képzelet erejével, a képalkotásom, a jövőm meglátása közben keletkeznek ezek az érzések. Ez lehet jó érzés, vagy rossz. Kellemes, vagy kellemetlen. Lehet örömteli, vagy szomorú.
Az érzéseimnek megfelelően, mindig döntök, hogy merre tovább. Amelyik út a legkellemesebb, legörömtelibb, legmegnyugtatóbb érzéssel tölt el az összes többihez képest, mindig azt választom. Az érzéseimre hallgatok. Ez lesz a legmegfelelőbb számomra, de sosem ártva másoknak. Nem haragból, és nem dühből. Ez mindig zsákutca. Innentől kezdve nincs az a kételkedő a környezetemben, aki befolyásolni tudna a döntésemben.
Amikor döntesz, akkor már tudatában vagy annak, mi fog történni. Tudod, hova tartasz. Tudod, mi vár rád. Tudod, hogy miként fogod érezni ott, abban a jövőbeli időpontban magad a döntésed következményeként. Döntöttél a sorsodról. Ilyenkor már nincs olyan, hogy "mi lesz, ha". Nincs kételkedés, nincs kétség. Tudás van.
Bárhogyan is alakul, bármilyen akadály is jön szembe velem, megoldom." Tudom!" "Megcsinálom!" Ha más megtudta oldani, akkor én is képes vagyok rá. Eltűnnek a kétségeid.
Így már nem másra hallgatsz, hanem magadra. Az eredményeidért sem okolhatsz majd mást, ugyanakkor a sikereidet sem másnak köszönheted, hanem saját magadnak. Ez egészséges önbizalommal fog téged tölteni. Bízni fogsz magadban, bízni fogsz a megérzéseidben, és mindig a "jó helyen leszel, a jó időben." A siker élményekhez vezet, bármiről is legyen szó. Tapasztalatokhoz, melyek további sikereket szülnek az életedben, ha mersz dönteni. A sikereket nem pénzbe mérik.
Ha nem döntesz, és nem látod tisztán azt, hogy merre visz az utad, a jövőd homályos lesz, és életed akár egy fa darab a zúgó folyón, mely ide oda csapódik. Nem tudod mi fog történni veled.
Ahogy a kovács is megizzad, miközben a vasat formálja, úgy dönteni sem könnyű. Olykor hibázunk. Mellé ütünk. Ez egy tanulási folyamat. "Gyarló gyakorlók vagyunk." A tapasztalataink által fejlődünk. Megérthetünk dolgokat, és ezt a tudást már senki nem veheti el tőlünk. Így sorsunk és életünk valóban a mi döntésünk lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése