Ne add fel!
Vannak időszakok az életünkben, amikor azt érezzük, elhagyott bennünket minden erőnk. Elfogyott a remény, elfáradtunk a küzdelemben.
Már semmi másra nem vágyunk, mint szeretetre, törődésre, nyugalomra és békére.
A hétköznapok harsogó zajában régóta nem halljuk lelkünk segélykiáltásait. Pedig érzéseink mindig súgták, merre van az útunk. Kimerülten rogyunk össze, azt érezzük, nincs tovább. Hiszen annyira kizsigerelt bennünket a helyzet, elvette a reményt a szeretetlenség.
Hittél, és újra csalódtál. Összeszedted minden bátorságod, de megint kudarcot vallottál.
Hányszor fognak még becsapni? - teszed fel magadnak a kérdést...
Hidd el, jobb, ha másnak okozol csalódást, hogy hű maradhass önmagadhoz. Érzéseid lámpaként világítottak a sötétben, de leragadtál, mert vágytál szeretve lenni. Már megint jobban hittél másnak, mint lelked hangjának.
Csupán addig van szükség arra, hogy ezt megismételje az élet, míg nem élsz saját természeted szerint. Míg nem a Te igényeid a legfontosabbak. Amíg csak szolgálni és adni akarsz, kapni pedig nehezen megy. Elakad az energia, nincs meg az áramlás. Egyoldalúvá válik az élet.
Amint megtanulod tiszteletben tartani érzéseid, igényeid, megváltoznak az emberek Veled szemben.
Ha már nem engeded, hogy mindig csak elvegyenek Tőled, kapni is fogsz. De ehhez meg kell nyílnod. El kell hinned végre, hogy mindez jár Neked.
Már semmi másra nem vágyunk, mint szeretetre, törődésre, nyugalomra és békére.
A hétköznapok harsogó zajában régóta nem halljuk lelkünk segélykiáltásait. Pedig érzéseink mindig súgták, merre van az útunk. Kimerülten rogyunk össze, azt érezzük, nincs tovább. Hiszen annyira kizsigerelt bennünket a helyzet, elvette a reményt a szeretetlenség.
Hittél, és újra csalódtál. Összeszedted minden bátorságod, de megint kudarcot vallottál.
Hányszor fognak még becsapni? - teszed fel magadnak a kérdést...
Hidd el, jobb, ha másnak okozol csalódást, hogy hű maradhass önmagadhoz. Érzéseid lámpaként világítottak a sötétben, de leragadtál, mert vágytál szeretve lenni. Már megint jobban hittél másnak, mint lelked hangjának.
Csupán addig van szükség arra, hogy ezt megismételje az élet, míg nem élsz saját természeted szerint. Míg nem a Te igényeid a legfontosabbak. Amíg csak szolgálni és adni akarsz, kapni pedig nehezen megy. Elakad az energia, nincs meg az áramlás. Egyoldalúvá válik az élet.
Amint megtanulod tiszteletben tartani érzéseid, igényeid, megváltoznak az emberek Veled szemben.
Ha már nem engeded, hogy mindig csak elvegyenek Tőled, kapni is fogsz. De ehhez meg kell nyílnod. El kell hinned végre, hogy mindez jár Neked.
Ne add fel! Minél jobban megismered igényeid, annál inkább képes vagy szeretni magad! És a világ tiszta tükörként ugyanezt sugározza vissza Rád! Amint bent, úgy kint is, soha ne feledd!
Ne add fel! Képes vagy rá!
Ne add fel! Képes vagy rá!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése