Van, amikor azt érzed, az életed pillanatok alatt darabjaira hullik szét. Kiderül, hogy amit eddig biztosnak, stabilnak gondoltál, csupán illúzió.
Minden, ami az anyagi világhoz köt, minden, amit birtokolni akarsz, múlandó. Ha ragaszkodsz hozzá, elveszíted. Fájdalmassá és kegyetlenné válik az elengedés.
Megtanítja neked a helyzet, hogy az állandóság csupán önmagad változása ebben a világban. Ne alapozd senkire és semmire az életed, hiszen rajtad kívül senki mást nem kell boldoggá tenned. Nem az önzésről beszélek, hanem arról, ha önfeledt és boldog vagy, ugyanilyen emberek csatlakoznak hozzád. Tudják, hogy nem akarsz birtokolni, nem félsz és rettegsz, mindenkit hagysz a saját tökéletességében. Nem akarsz megváltoztatni, kritizálni, hanem elfogad a másikat. Az ilyen ember mindenki számára vonzó. A saját szabadságod adja a magabiztosságot és az önbizalmat. Nem függsz senkitől és semmitől. Majd a végén megérted, miért is volt szükség arra, hogy kicsússzon a lábad alól a talaj... Így találsz rá valódi ÉNedre!
Guzsik-Mohácsi Viktória
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése